Programunk szociális program

A Szimfónia program egy olyan szociális program, amely a hátrányos helyzetű, az iskolában problémákkal küzdő gyermekek társadalmi beilleszkedését a közösségépítéssel, tartalmas szabadidő-eltöltési lehetőség biztosításával és a zene fejlesztő erejével kívánja elősegíteni.

A program fő célja a gyerekek iskolai eredményességének javítása, az iskola és a szegénységben, nyomorban élő családok világának közelítése egymáshoz. Programunkban olyan iskolák vesznek részt, melyekben nagyrészt hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulnak. Ezek az iskolák olyan körzetekben találhatók, amelyek rossz gazdasági helyzetűek, lakóik szegények, illetve gyakran szegregált lakókörnyezetről beszélhetünk. Az otthoni körülmények, a súlyos nélkülözésből fakadó létbizonytalanság és kiúttalanság érzése, a sok esetben zilált családi és közösségi kapcsolatok a gyerekek iskolai teljesítményére is kihatnak. Az iskolák önmagukban nem tudnak megbirkózni az falaik közé begyűrűző szociális problémákkal, a szociális, gyermekjóléti, egészségügyi ellátások pedig épp a legszegényebb falvakban nem, vagy csak hiányosan érhetők el a rászorulók számára.

Nem véletlen, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók jóval nagyobb mértékben vannak kitéve a korai iskolaelhagyás veszélyének, mint a jobb körülmények között élő társaik. Azaz esetükben jóval nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem jutnak el érettségit adó középiskolába, vagy végzettség megszerzése nélkül, idő előtt kiesnek az oktatási rendszerből.

A csoportos zeneoktatás és az ehhez kapcsolódó intenzív szociális munka hatékony és újszerű eszköz arra, hogy megerősítsük ezeknek a tanulóknak az iskolai pályafutását. A Szimfónia program a pedagógia, a zenepedagógia, valamint a szociális és közösségfejlesztő munka területét kapcsolja össze, célcsoportját pedig a gyerekek és családjaik mellett a pedagógusok és más segítő szakemberek, a szociális, gyermekjóléti intézményrendszer, a zenei és civil szakmai szervezetek alkotják.

A hangszeres játék számos olyan készséget fejleszt, ami nélkülözhetetlen a tanuláshoz: az értelmi készségeket, a figyelemkoncentrációt és az emlékezőképességet. Javítja a finommotorikát, azaz a kéz finom, apró mozgásait, a szem-kéz koordinációt. Elősegíti érzelmeink kifejezését és kitartásra ösztönöz. A közös zenélés pedig rendkívüli közösségfejlesztő erővel bír: a gyerekek megtapasztalják a valahová tartozás érzését, az együtt alkotás örömét, az egymásra figyelés, együttműködés fontosságát.

A zeneoktatás mellett végzett szociális munka és intenzív iskolai jelenlét biztosítja a gyerekek és családjaik sokoldalú támogatását. Munkatársaink befogadó, szeretetteljes légkört teremtenek a gyerekek számára. A program alapja, hogy a gyerekek megérezzék, megértjük a problémáikat, nyitottak vagyunk feléjük, nem irányítani szeretnénk őket, nem elvárásoknak akarjuk megfeleltetni őket, hanem együtt dolgozni velük, hogy ebből a közös tevékenységből valami izgalmas és jó dolog szülessen. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy sokat beszélgessünk: mi és miért nehéz, a sok gond mellett hogyan lehetne egy kis örömöt szerezni és adni, milyen célokat lehet megfogalmazni és azokat hogyan lehetne elérni. Egyénileg, kiscsoportban, osztályteremben, a folyosón az ebédlőbe menet, hazafelé kísérve őket erről folyik a szó. A nyitott párbeszéd kinyitja a világot a gyerekek előtt, olyan kérdések felvetéséig juthatnak el, amelyekre a családban vagy a formális oktatás keretei között nem biztos, hogy lenne lehetőségük. Arra törekszünk, hogy látókörük szélesedjen, vegyék észre, egy célt kitűzve lehet igazán előrejutni. Ezt segítendő mintákat adunk és élményeket nyújtunk (kirándulások, koncert- és színházlátogatások, közös játékok) számukra annak érdekében, hogy táguljon a körülöttük lévő világ.

A zenei foglalkozásokon túl egyéb közösségfejlesztő tevékenységeket is biztosítunk a gyerekek számára. Szociális szakembereink saját kompetenciáikra, megelőző tapasztalataikra támaszkodva az adott iskolában pályaorientációs, prevenciós foglalkozásokat tartanak, vagy éppen kézműves foglalkozásokkal, játszóházzal színesítik a Szimfóniát. Munkatársaink tevékenységük során átlépik szakmai határaikat: a szociális munkások együtt gyakorolnak, tanulnak hangszeren játszani a gyerekekkel, és a zenetanárok is nyitottak a szociális problémák feltérképezésében, azok megoldásában. A családlátogatásokat is együtt végzik, mivel mind a két szakmacsoport munkatársainak kiemelt feladata, hogy közvetítsenek a családok és az iskola világa között.

A Szimfónia program kilép az iskola falai közül

A Szimfónia program a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjaiba illeszkedik, hiszen munkatársaink a gyermekek iskolai életében vannak jelen. Szociális munkásaink és zenetanáraink stabil jelenléte lehetőséget ad a problémák feltérképezésére, a diagnózisállításra, melynek fontos eleme, hogy fokozatosan megnyerik a gyermekek, családok, iskolai dolgozók bizalmát. Az iskolákban szociális munkásaink és zenetanáraink beszélgetnek az iskola tanulóival, az ott dolgozó pedagógusokkal és munkatársakkal. Figyelnek a problémákra, konfliktusokra, igyekeznek azokat megoldani, kezelni. A diagnózisállítás fontos része az iskola és társadalmi környezetének minél alaposabb feltérképezése. Ezért az iskolákra vonatkozó információkon túl nagy hangsúlyt helyezünk az iskola lakókörzetének bejárására, a helyi viszonyok, sajátosságok megismerésére. A szülőkkel való kapcsolat elmélyítésére a rendszeres családlátogatások adnak lehetőséget. Annak érdekében, hogy a helyi közösséggel minél élőbb és közvetlenebb kapcsolatot alakítsunk ki, a Szimfónia kilép az iskola falain kívülre is. Kis koncerteket, hangszerbemutatókat, zenés játékokat tartunk a helyi közösségi házakban, a cigánytelepen. Igyekszünk bekapcsolódni a település életébe, részt veszünk falunapokon, anyák napi, karácsonyi ünnepségeken egyaránt. Fontos, hogy a szülőknek, a testvéreknek, az iskolatársaknak, pedagógusoknak és a helyi lakosságnak is bemutatkozhassanak a gyerekek. Mindenki számára meghatározó élmény, hogy a korábban az iskolában sikertelen gyermekek megmutatják, ők is tehetségesek valamiben, képesek szerepelni, csapatban dolgozni. A gyerekek számára nincs érthetőbb visszacsatolás, mint sikeresnek lenni egy tevékenységben, és az így érzett öröm nagy motiváló erővel bír.

Munkánk során gyakran találkozunk olyan problémákkal, amelyek más szakemberek bevonását is igénylik. Ezeket az eseteket igyekszünk a megfelelő szakemberekhez eljuttatni, a családokat bekapcsolni az ellátórendszerbe, segíteni abban, hogy hozzájussanak a szükséges szolgáltatásokhoz. Ezzel a Szimfónia program a helyi jelzőrendszer részévé igyekszik válni. A helyben működő szociális intézményekkel a konkrét esetektől függetlenül is felvesszük a kapcsolatot, hiszen ugyanazokkal a családokkal kerülünk kapcsolatba. A tapasztalatcsere, a tudásmegosztás mind a programon belül, mind azon kívül elősegíti a hatékonyabb segítségnyújtást. Egyes problémákat egyéni esetkezelés keretében igyekszünk megoldani, szociális munkásaink segítséget nyújtanak a szülők számára hivatali ügyek elintézésében, a családokat adományokkal is segítjük.

Fontos eleme programunknak a helyi közösséggel, civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel. A minél teljesebb szinergia biztosítása érdekében állami, önkormányzati és civil szervezetekkel, zenei és szociális intézményekkel alakítottunk ki és tartunk fent kapcsolatot. Emellett önkéntesek bevonására is igyekszünk lehetőséget biztosítani, legyen szó konzervatóriumba járó fiatalokról, akik együtt zenélnek a szimfóniás gyerekekkel, vagy a helyi közösség köréből jelentkező segítőkről. A Szimfónia a helyi közösség részévé kíván válni, hisszük, hogy munkánk eredményeként a helyi társadalmi problémák enyhülnek, a közös ünnepek és programok a településeken erősítik a szolidaritást és az összetartozás érzését. Szakmai tapasztalataink átadásával, a projekt nyújtotta eszközökkel támogatjuk ezt a folyamatot, a helyi intézmények erőforrásaival kiegészülve a gyermekekre jutó figyelem és gondoskodás ezáltal megsokszorozódik.

A csoportok kialakítása

2014 szeptemberében, a második tanítási héten kollégáink a helyszínre utaztak, és hangszeres bemutatót tartottak, ismertetették a programot. Megismerkedtek az iskolai munkaközösséggel, és a helyi lakossággal. A szülők számára tájékoztatót tartottak, családlátogatásokon vettek részt a programban dolgozó szociális szakember aktív közreműködésével. Az iskolai osztályfőnöki, vagy ének-zenei órák kiváló alkalmat biztosítottak arra, hogy a hangszeres tanárok saját hangszerükkel kedvcsináló bemutatókat tartsanak.

A Szimfónia program, mivel elsősorban szociális irányultságú kezdeményezés, alapvetően minden jelentkező felé nyitott. A hangszeres bemutatókkal, az első foglalkozásokkal szeretnénk felkelteni a tanulók érdeklődését. Mivel a program a gyermekek belső motivációjára épít, a gyermekek önkéntes jelentkezését vártuk elsősorban (a szüleik támogatásával). Lehetnek azonban olyan szempontok, tényezők, amelyek ezt módosítják. A Szimfónia program módszertana, bár megcélozza a legkisebbek bevonását is, a program kezdeti fázisában az érdeklődés felkeltése, a kezdeti motivációt segítő dinamikus lendület és a rövid idő alatt elérni kívánt, a tanulók számára az önképüket erősítő látványos siker érdekében a 9 év feletti korosztályra fókuszál. A belőlük alakult zenekar fontos példakép, motivációs forrás lesz. A pályázat elsősorban alsó tagozatos tanulókat céloz meg, de bekerülhetnek idősebb gyermekek is.

A csoportalakítás elvei és prioritásai:

• a sokszínűség elve – azokban az iskolákban, ahol vegyes a tanulói összetétel, arra törekszünk, hogy különböző társadalmi helyzetű gyerekek is vegyenek részt a programban, hiszen a közös zenélés közösségfejlesztő ereje integráló hatásokat is eredményez;
• a program fő célcsoportját a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek alkotják. Azokat a tanulókat igyekszünk megszólítani, akik az iskolában nehéz otthoni körülményeik miatt sikertelenek, akik „problémás” tanulónak számítanak az iskolában;
• a legrosszabb szociális helyzetű, illetve az „utolsó padban ülő” tanulók bevonásának prioritása;
• a program nyitottsága a felsőbb évfolyamok felé.

A program fontos része, hogy megelőzzük a lemorzsolódást. A hiányzások nyomon követése és kezelése a program keretei között foglalkoztatott szociális szakember kiemelt feladata, a tanulók részvételéről napi jelenléti ívet készít, figyelemmel kíséri a hiányzásokat. A napi hiányzásokról a tanuló osztályfőnökével egyeztet. Amennyiben a tanuló egy héten keresztül nem vesz részt a programon és a hiányzást nem indokolja betegség, igazolt családi ok, vagy más probléma, felveszi a szülőkkel a kapcsolatot és egyéni esetkezelés keretében igyekszik elhárítani a hiányzás okát.

A tanulók programban tartását emellett pedagógiai, közösség- és személyiségfejlesztési eszközökkel célozzuk (komplex és sokszínű foglalkozások, rugalmas óraszervezés, képesség a felmerülő igények felismerésére és a kreatív óraszervezésre, motiváció, sikerélmény biztosítása).

Fontos leszögezni, hogy a program semmiképpen nem akarja kényszerrel bent tartani azokat a tanulókat, akik valamilyen nyomós indokból meggondolják magukat. Ebben az esetben, egyeztetve a pedagógusokkal, a szülőkkel és a szociális munkatárssal, a tanuló kiléphet a programból.

A program gerince: a zeneoktatás módszertana

A zenei foglalkozásokon, a zenekarban találnak a gyerekek olyan befogadó, szeretetteljes légkört, közösséget, ahol rivalizálás helyett egymást segítve érhetnek el közös sikereket. A programban történő műhelymunka kitartásra, rendszerességre, a célokért való küzdelemre tanítja a résztvevőket, a sikerélmény pedig megerősíti önbecsülésüket, így pont azokban a kompetenciákban kapnak megerősítést, melyek nélkülözhetetlen alapjai a jó iskolai teljesítménynek, és későbbi boldogulásuknak. Fontos, hogy pedagógiai munkánk során e célokat soha ne veszítsük szem elől, hogy mindennapi módszertani döntéseinket ezek határozzák meg.

A programban való részvétel minden gyerek számára nyitott és ingyenes. Fontos, hogy a részvétel önkéntes alapú, hogy a programban semmilyen külső nyomásnak, teljesítménykényszernek (például osztályzásnak) nincs helye. Általában jellemző, hogy a célcsoportunkhoz tartozó gyerekek társadalmi hátterük (szüleik iskolázottsága és munkaerő-piaci helyzete, lakhatási körülményeik stb.) miatt hátrányból indulnak az iskolai képzésben kortárscsoportjuk szociálisan szerencsésebb helyzetű tagjaival szemben. E hátrány elsősorban a tanuláshoz kapcsolódó motiváció gyengeségében, a kitartó iskolai munkavégzés képességének hiányában és a figyelem folyamatos fenntartásának nehézségeiben ragadható meg. Célunk, hogy növendékeinkben ezeket fejlesszük, a zene oktatásával járuljunk hozzá hiányos kompetenciáik javulásához, minél teljesebbé tételéhez.

Ezért van programunkban kulcsszerepe a gyerekek belső motivációjának, az együttzenélés iránti kedv folyamatos életben tartásának. Már az első alkalommal, amikor pl. hegedűt adunk a gyerekek kezébe, egy-két üres húr egyenletes tempóban pengetésével a gyerekek bekapcsolódhatnak, „kísérik” tanáraik (vagy a haladó növendékek) játékát, és megtapasztalják az együttzenélés örömét, ami kedvet és erőt ad a következő lépések elsajátításához. A belső motiváció életben tartása érdekében növendékeink elé olyan apró, óráról órára elérhető célokat tűzünk ki, melyek teljesítéséből adódó sikerélményből erőt meríthetnek a következő kihívásokhoz. Nyilvánvaló, hogy a komolyabb zenei eredményekhez (és így a sikerhez!) nélkülözhetetlenek a megbízható hangszertechnikai alapok, alapvető zenei készségek vagy elméleti ismeretek. Fontos szem előtt tartanunk azonban, hogy ezek átadása nem történhet száraz elméleti ismeretátadással vagy folyamatos lélekölő korrigálás útján, hisz hiábavaló minden ez irányú törekvésünk, ha a gyerek kedvét veszti, és elmaradozik a foglalkozásokról. Éppen ezért a zenei oktatás élményközpontú, ezáltal gyors visszacsatolást és a közös „örömzenélés” élményét nyújtja a gyermekeknek. A programba bevont növendékek kezdetben tanáruk kezét figyelve, az ő mozdulatait utánozva szólaltatják meg hangszerüket, azaz „kézről olvasnak”, a kottaolvasásra csak a később kerül sor. Az elméleti ismeretek átadása, a hozzájuk kapcsolódó készségek fejlesztése csak úgy lehetséges, ha folyamatosan hangsúlyos marad a belső motiváció fenntartására irányuló figyelem.

A program iránt érdeklődő gyerekek száma minden iskolában jóval meghaladja a rendelkezésünkre álló hangszerek számát, illetve kollégáink kapacitásának korlátait is. Mivel senkit sem szeretnénk kizárni, keressük az optimális megoldást, hogy minél több érdeklődő gyerekkel tudjunk minél magasabb színvonalon foglalkozni. Az otthoni gyakorlást a hangszerek száma, és gyakran az otthoni körülmények sem teszik lehetővé, így a gyerekeknek csak iskolai környezetben van lehetőségük hangszerhez jutni. Bár a hangszertechnikai alapok elsajátításához olykor szükséges az egyéni foglalkozás is, és a gyerekek is nagyon igénylik a személyre szabott, kitüntetett figyelmet, a tanítás nagyobb részben csoportosan történik. A csoportok mérete és a foglalkozások rendszeressége iskolánként különbözik. A legjellemzőbb, hogy egy adott osztály a programban résztvevő tanulói alkotnak 8-15 fős csoportot, akikkel 2-4 felnőtt (zenetanár, szociális munkás, önkéntes) foglalkozik. Míg a foglalkozásokat általában nagy körben (játékok, énekek, elméleti ismeretek átadásával) kezdjük, a szigorúbb értelemben vett hangszeres gyakorlás rend szerint kisebb (tanáronként 3-4 fős) csoportokra elkülönülve történik. A foglalkozásokat aztán leggyakrabban közös zenéléssel, a tanultak összefoglalásával zárjuk.

A csoportok összetétele általában vegyes, mind a zenei képességeket, mind a rendszerességet illetően. Ezért a foglalkozások differenciált módszert alkalmaznak: míg a motiváltabbak egy dallamot gyakorolnak, egy másik csoport ugyanazon dallam egyszerűbb kíséretét tanulja, míg olyan gyerekek is jelen vannak, akiket vonz ugyan a foglalkozások szeretetteljes légköre, de hónapokig nem vesznek a kezükbe hangszert, csak passzív résztvevői a foglalkozásoknak.

A csoportos oktatás említett nehézségei mellett számos előnnyel is jár, hisz éppen az így létrejött közösségnek van nagyon erős nevelő és megtartó ereje. Az együttzenélés az egymásra figyelés, együttműködés magasiskolája. Már kezdettől szoktatjuk a gyerekeket a tanáraik, majd az egymásra való figyelésre, utánzásra, és nagyon korán kipróbálhatják magukat vezetői szerepekben is. Ennek köszönhetően néhány hónap alatt létrejön olyan összetartó, tanuló közösség, ahol a gyerekek már egymást is motiválják, segítik, tanítják.

A repertoár gerincét természetesen nálunk is a gyerekek számára ismert magyar gyerekdalok alkotják. A magyar zeneoktatási hagyományok mellett felhasználjuk olyan nemzetközileg elismert hangszeres iskolák tapasztalatait is, mint a japán Suzuki-módszer, vagy az amerikai eredetű „Essential Elements” nevű iskola. Repertoárunkat színesíti ezek mellett néhány, a venezuelai rendszerből (El Sistema) átvett darab is, de a gyerekek motivációjának, a zenetanulás élményszerűségének fenntartása érdekében az ő igényeiket is figyelembe vesszük. Így kerülnek repertoárunkba olyan művek, mint a „Keresztapa”, „Titanic”, a „Karib-tenger kalózai” filmzenék, vagy az „Azt a kutya mindenit” kezdetű cigánynóta.

Tanulóink motivációját és a sikerélményt gyakori helyi fellépésekkel növeljük. A programban nagy hangsúlyt helyezünk olyan találkozók vagy közös fellépési lehetőségek szervezésére is, melyeken több, a programban résztvevő iskola növendékeit is bevonjuk. Mivel az egyes iskolákban egy-egy hangszercsoportot oktatunk (vonós, illetve fúvós hangszerek), az iskolák közötti találkozók által tapasztalhatják meg a gyerekek a szimfonikus zenekarban való játék élményét. A program kicsúcsosodása a régiós szintű szimfonikus zenekarok létrehozása.